Feltártuk az ipari kori családok helyzetét. Korábbi elemzések azt mutatják, hogy a férfiak szerepe megváltozott a modern korban, vagyis a 19. század végétől kezdve. Ennek okai elsősorban nem kulturális, hanem gazdasági és társadalmi eredetűek: az indusztrializáció miatt, a családi élet helyszíne és a munkahely kettévált. Az apák kiszólítódtak a családból, és kicsit késleltetve, átlagosan kisebb mértékben, de az anyák is csatlakoztak hozzájuk. Emiatt a gyermekek bizonyíthatóan sokkal kevesebb időt töltenek szüleikkel. A családok utóbbi évszázadokban történő társadalmi-gazdasági változások átalakították a család funkcióját, hangsúlyeltolódásokat hozva létre. Ezzel párhuzamosan a család gazdasági szerveződése is átalakult, törékenyebb életközösségeket hozva létre. Ugyanebben az időszakban, a gazdasági változásokkal, az iparosodással párhuzamosan felértékelődött az érzelmi alapú, szerelmi házasságkötés, amely a gazdasági szükségszerűség által vagy társadalmi hovatartozás alapján szervezett házasságoknál sokkal törékenyebbnek bizonyultak. S bár a korábbi korszakokban is gyakrabban törtek szét családok, mint azt ma képzeljük – elsősorban a halálozások magas száma miatt – európai társadalmainkban korábban nem látott mértékben fordulnak elő újraházasodások és egyszülős háztartások, amely a gyermek-szülő (főként az apa-gyermek) találkozások gyakoriságára és minőségére is nagy hatással van.