A szekunder kutatásunk új eredménye a magyar szociálpolitikai helyzetkép feltárása. A családsegítő szolgáltatások hazánkban rendkívül elterjedtek: azon országok közé tartozunk az európai palettáról, amelyeknél széles körű, sok esetben helyi szintű családsegítő szolgáltatásokat biztosít a rászorulónak. A rendszer hiányossága azonban, hogy ezt csak egy nagyon szűk körre vonatkoztathatjuk, ráadásul nem is mindenki számára könnyen elérhető vagy köztudomásúak e szolgáltatások. A piaci szereplők körében elsősorban a családsegítő pszichés tanácsadást, párkapcsolati tanácsadást említhetjük, ezek igénybevételét azonban csak a legtehetősebbek engedhetik meg maguknak. A civilszervezetek ehhez képest képesek behatolni azokba a térségekbe, amelyekhez sem az állam, sem a piac nem ér el, azonban ők rendkívül kapacitáshiányosak és ezért megintcsak egy szűk réteggel tudnak foglalkozni. Az egyházak köréből is látunk jó példákat, de ezek a gyakorlatok sokszor csak nagyon esetlegesek. Ezek a szolgáltatások összességében tehát nagyon jó irányúak, azonban a szolgáltatások minőségén, mennyiségén, és főleg a célcsoportok körén sokat kellene még javítani.